Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője elmondta, a parlament nem szavaz a jövő héten a svéd NATO-csatlakozási kérelemről – írja a svéd Dagens Nyheter napilap portálja.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben, nem egy éjszakába nyúló tárgyalássorozat végén, hanem már csütörtök délre elfogadták a tagállamok a rendkívüli csúcson az Európai Tanácsban a közös költségvetés felülvizsgálatáról szóló megállapodást. Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokáig vétóval fenyegetett, de végül elfogadta az Ukrajnának is támogatást biztosító csomagot. A kormányfő szerint a délelőtt kapott ajánlatot már el tudta fogadni.
A kormányülésen szó volt az újszülöttek SMA-szűrőprogramjának folytatásáról, valamint a pedagógusok béremelésének folytatásáról. A csütörtöki rendkívüli uniós értékelésénél a kormány arra jutott, hogy zsarolják Magyarországot az ukrajnai támogatások ügyében, ezért azt mondta, hogy nem biztos a kormány abban, hogy Brüsszelben megállapodásra jutnak. Végül a tájékoztató alatt Orbán Viktor is megszavazta a döntést, amelyről Gulyás Gergelyt is többen kérdezték. A miniszter a még befagyasztott 20,5 milliárd eurónyi kohéziós és helyreállítási forrásnál nem látja, hogy a folyamatos tárgyalásokkal közelebb kerültek volna a feloldáshoz. A bejelentésekre akkor kerül sor, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a feszült hangulatú rendkívüli uniós csúcson vesz részt. A tájékoztatót a Portfolio élőben közvetítette.
Az Európai Tanács elnöke szerint megegyezés született a 27 tagállam között az ukrajnai 50 milliárd eurós támogatásról – hozta le a hírt röviden a Reuters. Sokáig nem volt egyértelmű, hogy Magyarország támogatni fogja-e a javaslatot, de a hírek szerint Orbán Viktor is megszavazta azt. Egyelőre semmilyen részlet nem ismert.
Óvatosan, de minden az uniós csúcsra érkező tagállami kormányfő bírálta a magyar kormányt, amiért előzetesen vétót lengetett be a közös költségvetés felülvizsgálatával szemben. Olaf Scholz német kancellár Magyarország és Orbán Viktor kormányfő emlegetése nélkül üzent, Kaja Kallas észt miniszterelnök finoman jelezte, hogy továbbléphet a 7-es cikk szerinti, akár a szavazati jog felfüggesztésével járó eljárás. Donald Tusk lengyel kormányfő viszont kritikusan nyilatkozott a magyar kabinetről.
Az EU-tagállamok vezetői csütörtök délelőtt egy kulcsfontosságú csúcstalálkozóra gyűlnek össze ismét, hogy foglalkozzanak az Ukrajnának nyújtott segélyek és a közös költségvetés módosításának ügyével. Magyarország és a 26 másik vezető között érezhető a növekvő feszültség, számos diplomata frusztrációját fejezte ki Orbán Viktor egyedüli szembenállása miatt. A magyar miniszterelnök nem is vett részt a többi tagországi potentáttal a szerda esti informális vacsorán.
A szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője továbbra is azt jelezte, hogy ragaszkodik Magyarország az évenkénti vétó lehetőségéhez az ukrajnai 50 milliárdos finanszírozási csomagnál, de ezt több más tagállam továbbra sem fogadja el, így egyelőre nincs megállapodás, ha pedig a holnapi EU-csúcson sem lesz, akkor a többi 26 tagállam megkerüli Magyarországot, hogy tovább léphessen az ügyben – derült ki a Reuters és a Financial Times szerdai egybehangzó értesüléseiből. Közben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt jelezte az ATV tudósítása szerint egy konferencia keretében, hogy tárgyalnak, és a kormányfő tegnapi nyilatkozata az irányadó (évenkénti egyhangú döntéshozatalt akar Ukrajna ügyében), egyéb forrásokra hivatkozva azt írta a csatorna oldala, hogy "a tárgyalási pozíciók még nyitottak", több elem is "mozog". Külön saját helyzetelemző cikkünk saját háttérinformációkkal itt érhető el.
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
Ez egyfajta zsaroló kézikönyv – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Financial Times hétfői értesüléséről, mely szerint az Európai Tanács kész akár gazdaságilag megbüntetni Magyarországot, ha nem fogadjuk el az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt. A kormányfő szerint „ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a velünk szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen”. Összességében az 50 milliárd eurós, 4 évre szóló, uniós költségvetésből finanszírozott ukrajnai programot továbbra is elutasítja Orbán Viktor, és legfeljebb akkor fogadná el, ha minden évben egyhangúsággal döntenének a további kifizetésről a tagállamok. A legfőbb (új) érvnek pedig azt mondta az ukrajnai program jóváhagyásával szemben, hogy meg kéne várni ezzel az EP-választási eredményeket.
Az Európai Unió megfenyegeti Magyarországot, amennyiben a magyar kormány az uniós vezetők legközelebbi ülésén megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot - írja vasárnap késő este megjelent cikkében a Financial Times egy birtokába jutott tanácsi jelentésre hivatkozva. Lényegében az szerepel a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a hazánknak járó uniós források visszatartásával érné el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat, és egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná. Az ügy gyors értelmezése cikkünk végén már olvasható!
A német Spiegel értesülései szerint a magyar kormány nem ellenzi egy új alap létrehozását Kijevnek, így van esély rá, hogy megállapodás születhet Ukrajna támogatásának ügyében a február 1-jei csúcson - számolt be az Index. A KKM sajtóosztálya szombaton a lapunknak eljuttatott levelében azonban már azt írta: Magyarország nem járul hozzá újabb uniós pénzek fegyverszállításokra való költéséhez. Ez a reakció hasonló mintázatot követ, mint ami csütörtökön történt. Akkor a Bloomberg írta meg, hogy a magyar nagykövet szerdán a brüsszeli ülésteremben jelezte: nem fog Magyarország vétózni az ukrajnai katonai finanszírozási alap felállítása ügyében, majd miután ezt mi is átvettük és értelmező keretbe ágyaztuk, a külügyi szóvivő ezt hevesen cáfolta szerkesztőségünknek.
Charles Michel bejelentette, hogy visszalép, és mégsem indul az EP-választáson, így kitölti novemberig szóló mandátumát.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra számít, hogy Magyarország február végén ratifikálja Svédország NATO-tagságát – ezt maga a főtitkár nyilatkozta Brüsszelben újságíróknak pénteken.
Az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozója előtt egyre több tagállami vezető, valamint az Európai Parlament is nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy lépjen Magyarországgal szemben. A Politico értesülései szerint francia diplomaták többször is Budapesten jártak, hogy hassanak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és kormányára, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt támogatásokat is magában foglaló EU-s közös költségvetési módosítást. Bár a médiában több szó esett már a hetes cikk szerinti, a tanácsi szavazati jogot felfüggesztő eljárás felpörgetéséről, a Portfolio forrásai szerint ez inkább az uniós feszültségeket enyhíteni kivánó politikai manőver.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, még nincs konkrét időpontja, mikor találkozna Orbán Viktorral, de szerinte a svéd NATO-csatlakozásról nincs értelme beszélgetnie a magyar kormányfővel – írja a hvg.hu a svéd Aftonbladet alapján.
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a Financial Timesnak adott interjújában a diplomáciában szinte példátlanul kritikusan, számos bírálatot megfogalmazva nyilatkozott a magyar kormányról. Többek között azzal vádolta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy „képzeletbeli külpolitikát” folytat, amely a Kreml érdekeit szolgálja és aláássa a NATO-szövetség egységét. Pressman bírálta Orbán nemzetközi ügyekhez való hozzáállását, és úgy jellemezte, hogy az „elképzelt megszállókon” és egy „fantáziált hungarofóbián” alapul, amely szerinte Orbán belpolitikai programját szolgálja, de végső soron csak kitaláció.
Telefonon egyeztetett Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár – számol be a politikus X-en. A kormányfő megerősítette: Magyarország támogatja Svédország NATO-csatlakozását.
Nyilvánosságra hozta a 444 azt a levelet, melyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök küldött Svédországnak pár napja. A magyar kormányfő a svéd NATO-csatlakozás apropójából hívta meg a svéd miniszterelnököt.
2024. február 21-én lesz a Fidesz-KDNP kihelyezett szezonnyitó frakcióülése, Orbán Viktor évértékelőjére február 17-én kerülhet sor - írja az Infostart.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte a török parlament kedd esti döntését, amellyel megszavazta Svédország NATO-csatlakozását és felszólította Magyarországot, hogy cselekedjen ugyanígy.
Eközben Európában mérsékelt hangulatromlás volt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ott folytatná, ahol abbahagyta.
Erőltetett eladási célokat kell teljesíteni.
Igaz, csak fokozatosan csökkenhet az irányadó kamatráta.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
